E-MAIL CÍM:
 
 
A versek  Kasza Béla bajai költő nevének feltüntetése mellett nonprofit céllal szabadon után-közölhetők!
 

 

Kasza Béla költő saját előadásában mondott, énekelt verse a Szent György-hegyről...

 

 

Archív bejegyzések: 2017 szeptember

Kasza Béla: Fogamon őszi szél csókjával

Jön majd napsütötte ősz is, a kiváló. Bíbort, vörössárgát, rozsdaszínt szívből kínáló, s nem csupán kínáló, de bizony azt hozó. Mondom én, az álmodozó. Őszi szél csókjával a fogamon én a bíbort elfogadom, mert ...

Tovább olvas ...

Kasza Béla: Szívemből tavaszok

Fáradt az álom, otthagyom az ágyon, biztat a hajnal, futásra vágyom. Mezítláb teszem, talpmasszázs is egyben, felfutok vígan néhány kedves hegyre. Összes kedves hegyem szív-ölelésre vár, elhagy tenger búnak bánat-vére ...

Tovább olvas ...

Kasza Béla: Rab maradok

Nem megyek a Dunának és nem kezdek el inni, de nem is fogok többé a szép szavaknak hinni. Rab maradok végleg, a szabadság rabja, s a magány ily istene sem figyel majd szavamra. Így hát nem is szólok, szavam lenne túlzás. ...

Tovább olvas ...

Kasza Béla: Láthatatlan lettem

Tavasznak reszkető pirosába bújnék, bár ősz vagyok nagyon, szürke-fehér halmaz. Szép szívem színében vitathatatlanul ég a vágy, ami még zuhog, titokban hatalmas. De láthatatlan lettem, elfogytam, elvesztem lángoló szeműek ...

Tovább olvas ...

Kasza Béla: Elégek az égen

Édes-vad álmaim lopják őszi szelek, most aludtam el - éppen most ébredek. Mindeközben vágyak ringatják a vérem, ébren vagy álmomban elégek az égen.

Tovább olvas ...

Kasza Béla: Korán jött az ősz

Korán jött az ősz szeptember keblére, egek kék kedvét fenyegeti vad vére. Belém harap kéjjel, hideg vas a foga, nem kérdi, mi legyen, neki gyönyör-joga. Felesleges eső hull, irigy rám a nemlét, mert megkívántam erősen ...

Tovább olvas ...

Kasza Béla: Balatoni gyógyír

Hajóval átkelni a kacér Balatonon, nincs ennél szebb öröm! Szavam ne vedd zokon! Ölelésben vagyok, istenélmény bódít, szabad szép bánatra s minden másra gyógyír.

Tovább olvas ...

Kasza Béla: Kiűzetik a bánat

Balatoni álmok Tervbe vettem, megverseltem a nemléti csendet már többször is korábban, de még mindig élek, bízva a vágyban, mely a Balatonhoz viszi túlélő csendemet. Ott szabadságból építek új eszmét és várat, rongyos ...

Tovább olvas ...

Kasza Béla: Út a csendhez

Megsínylem a lét nehezét, minden sejtem szenved, aztán máskor a jó sorsom élvezni is enged. Lüktet bennem sok száz öröm, jaj, de jó, hogy élek, nem gondolok a halálra, nap tüzével égek. S ha egyszer majd nem ragyog már ...

Tovább olvas ...

Kasza Béla: A túlélés megöl

talán már nem vagyok bár most is szenvedek szívemben tucat kés gazdáik emberek szívemben néhány csók gyógybalzsamként regöl imáim csak vágyak a túlélés megöl

Tovább olvas ...

Kasza Béla: Halványzöld madarak

vágy-gömbölyű illatok szerte a világban ördögtelen álmok ringatják a vérem elveszett tavaszok álmodnak vidáman halványzöld madarak várnak rám az égen

Tovább olvas ...

Kasza Béla: Ördögi jövőm

Ősz lettem, jaj, nagyon mákos, hát mit csináljak én már most? Hajam bizony nem festetem, ősz leszek, amíg létezem. Öregemberré vált hapsi lettem, ráncos, lassú, vaksi. Nincsen társam, babám sincsen, emlékként van már csak ...

Tovább olvas ...

Kasza Béla: Van bennem szerelem

Most zajlik a jelen, kedvem dédelgetem, ezer öröm iránt van bennem szerelem. Ezer öröm iránt van bennem szerelem, itt kezdődik minden. Óvoda, egyetem.

Tovább olvas ...

Kasza Béla: Jön az ősz

Az erdőkön túl földig ér az ég. Szeptember érkezik a felhők hátán. Vörös ingben jön az újabb vendég. Szívdobog a lét az ősz mosolyát látván. Horizont nyújtózik köröskörül, sokat megélt szívem ennek is örül.

Tovább olvas ...

Kasza Béla: Petúnia, tenyér

A sarokház előtt petúniatenger, bámulom tágra nyílt, most jött szerelemmel. Illatába harapok, eszmél csók-érzetem, fényesül, megszépül parlagi életem. Számban virágtölcsér, gyermek vagyok újra, romantika pendül és a ...

Tovább olvas ...

Kasza Béla: Tapolca-patak, XX. Század

Egy Kónya Kálmán-fotó ihletésére A szekér ott állt térdig, tengelyig a patakban, rúdja rácélzott a túlsó partra. Kék volt a víz, zöld volt a part, egyik a másikba belemart. De mégis békesség honolt, derék. A ...

Tovább olvas ...

Kasza Béla: Verses nap

A vers ott kellette magát szép reménnyel, zizegett, szöszmötölt térben, vérben, és csak leheletnyi áldozatot kívánt a költőtől, kinek gondolataiba, hogy, hogy nem belevágódott az a néhány szó. Poétaösztönnel ...

Tovább olvas ...

0.01 mp