E-MAIL CÍM:
 
 
A versek  Kasza Béla bajai költő nevének feltüntetése mellett nonprofit céllal szabadon után-közölhetők!
 

 

Kasza Béla költő saját előadásában mondott, énekelt verse a Szent György-hegyről...

 

 

Kasza Béla: Baja, kétezer tizenhét

 
 
Ma megint megcsókolt Baja.
Egyedül vagyok a hajnallal, 
ébredezik újabb öröm.
Elakad az ember szava:
Az ég rózsaszín, szürkéskék,
öböl-zöld.
Idelent, ahogy lépek rajta,
mint macska a gazda-ölben,
dorombol a föld.
 
Angyalok szédülnek 
ott fent az égen,
varjak, galambok.
A vízparti hallgatásban 
most elvesznek a gondok.
Kolonc néha kell, de azért
a gondtalanság, az az ideálom.
Istenért kiállt a csend,
mégis engem visz táncba, keringőzünk, 
velünk táncol néhány álom.
 
Holnap szenteste.
Én függök a szokásaimtól,
nyers tejjel majd kenyeret eszem.
Ó, Istenem, szerelemre vágyom,
alighanem elment az eszem.
A nem létező fenyő alá
kiterítem lelkem, lecsutakolva a vértől,
s az, megszabadulva testem bilincsétől,
mint a nyíl, amit kilőtt Ámor,
átsuhan nyomorult szobámon.
 

 

Kasza Béla: Baja, kétezer tizenhét hozzászólásai

Szólj hozzá

0.035 mp