Kasza Béla: A promenádon
A város utcáin egykedvűen
mosolygott a nyári vasárnap.
A szél csak a kisebb faleveleket
mozdította meg, hét ágra
sütött az ábrándos nap,
remegett a fény a délután közepén.
Álmodtak a parkok, a tiszta terek,
korzóztak, sétáltak az emberek.
Aztán hirtelen megmozdult minden.
A szél felkapott önnön lovára,
kalapokat, újságokat vitt magával,
jelezve, hogy pihenésének vége,
de akad még ötlete mára.
S lányok szoknyáit emelte
magasba férfiszemek bámulatára.
