Kasza Béla: Alma
Száguld az idő szélsebes vonatán,
kezemben alma, zamatos Jonatán.
Rohanj csak kedvedre, ne törődj velem,
rád se hederítek, most almát eszem.
Harapom, rágom, nyelem a finomat,
mit nekem idő, száguldozó vonat.
Élek a jelennek, becsukom szemem,
andalít a gyümölcs, édes szerelem.
Húsvéti rozmaring, Borízű, Starking,
szélben az ágon mosolyogva elring,
akár a Golden s a Ceglédi piros.
Ja, ez szerelem, almabolond vagyok,
nincsen kegyelem, én örökké falok,
mert enni szabad, csupán lopni tilos.
