Kasza Béla: Álom nélkül
Nincsen időm verset írni,
ezért csupán rövidet,
enyhüléssel fogadtam a
reggeli kis hideget.
Bujdokoló felhők között
kék szakadás az égen,
de a gomoly, vizes sereg
szürkül tovább, keményen.
Nyírfaágon árva madár
szótlankodik magában,
sok pókháló porosodik
csöndesen a kamrában.
A sarokban télről maradt
fahasábok hevernek,
nem álmodnak rügyet, lombot,
nem álmodnak szerelmet.
