Kasza Béla: Anikó
Levette topánkáit szépen
és mezítláb ment a réten,
köszöntötték virágok, füvek.
Susogott a szél,
hallotta a csönd is,
hiszen nem volt süket.
A lány
könnyű, finom,
szőke léptei
nyomán
meghajló zöld füvek
- megannyi friss vágyak -
a talpak érintése után
azonnal felálltak.
Szerelembe estek,
máris égtek,
s még büszkébben
emelték csókos fejüket
az ég felé
a szelíd százszorszépek.
