A versek  Kasza Béla bajai költő nevének feltüntetése mellett nonprofit céllal szabadon után-közölhetők!  A prózákból csak idézetek!
 

 


 
 

 

Kasza Béla: Árnyékban


Vöröslő napkorong kél a horizonton,
hűvös reggeli szél simítja bozontom.
Vén fűzfa bólogat szelíden fütyülve,
kivetném bűneim a végtelen nagy űrbe.

Ébredés fénye hull szürkülő szememre,
fűszálról harmatcsepp kerül a kezemre.
A fákon nincs levél, kopaszok teljesen,
sóhajt a szomorú november csendesen.

A halálhoz közel életről álmodom,
senki vagyok, gyönge, el gyáván kárhozom.
Fuldoklom és vágyódom, szóljatok egy szót!
Szeresse ki belőlem valaki a jót!

 

Kasza Béla: Árnyékban hozzászólásai

Szólj hozzá

0.011 mp