Kasza Béla: Az észrevétlen eső
Átszalad a kerteken
az enyhet adó szellő,
feltűnik a kéklő égen
három nehéz felhő.
Zárja a lányt karjába
szelíden a legénye,
szénaillat lágy ölén
beteljesül reménye.
Nem számít most semmi sem,
a csókos láz a fontos,
Bodri kutya leselkedik,
indiszkrét és lompos.
A felhők szaporodnak,
az eső máris esik,
széna mélyén, szívek fényén,
ezt észre sem veszik.
