A versek  Kasza Béla bajai költő nevének feltüntetése mellett nonprofit céllal szabadon után-közölhetők!  A prózákból csak idézetek!
 

 


 
 

 

Kasza Béla: Az ősz mámora

 
A zöld köntös sárgán,
vörösen tündököl,
részeg rozsda réved
piros szagú fényben.
A tegnaptól a holnap
álmot örököl,
az selymes sóhajként
terül szerteszéjjel.
 
Árva, langy sugarak
még csókokat szórnak,
tompán ott szédülnek
magasban és mélyben.
Messze már hangjai
forró, nyári szóknak,
tűnődő a táj a barnázó,
lágy szélben.
 
Az elmúlás lassú,
fájdalmas titkával,
andalító színek
bizseregnek, búgnak.
Elfáradt levelek
rőt romantikával,
végső búcsúzással
álmosan lehullnak.
 
Szürke szíve az égnek
könnyekre fakad,
hűti a világot
a vízfüggönylepel,
csobogva csacsorász
a megduzzadt patak,
mámoros az ősz,
győzelmet ünnepel.
 

Kasza Béla: Az ősz mámora hozzászólásai

Szólj hozzá

0.012 mp