Kasza Béla: Badacsonyi ég-magas
Badacsony tetején lépdeljen lábam,
ez egyik édes, dédelgetett vágyam.
Öleljen át a szél, lássák mindenek,
szűkölő keblemre veszem a hegyet.
Ösvény ösvényel, én meg odavagyok,
Badacsony-varázs, örömeim nagyok.
Ott lent a Balaton, reszket a fényben,
szívem mámorban, kiránduló-kéjben.
Inkább vagyok hit, mint fakó csüggedés,
nem számít szenilitás, öregedés,
kedvem ég-magas, semmint, hogy alacsony.
Ez a hegy otthont ad ábrándnak, vágynak,
túrázó álmok valósággá válnak,
így maradj enyém, fenséges Badacsony!
