Kasza Béla: Balsors ápol, szerelem
A túlélés néha kemény,
mégsem hagy el vágy és remény.
Arcomba vág tüskés bokor,
szemem fénybe mártom olykor.
A gondjaim ember-nagyok,
szelíd, jámbor harcos vagyok.
Jövőm nincsen, ennem van mit,
nem görcsölök ezen annyit.
Óv jégverem, nincs-kemence,
balsors ápol meg szerencse.
Fák tövében jót heverve
enyém erdők szép szerelme.
