Kasza Béla: Barázda
Szellő-szelíd délelőtt
meztelenül fogok szántani egyszer,
mert a ruha ugyanolyan hamisság,
mint földben és vízben a sok vegyszer.
S amikor fáradtan omlok le
a nyújtózkodó barna barázdába,
megérkezel, meggyógyítasz csenddel,
lázas ölelésed szívzajával.
Aztán hajunkban napsugárillattal
azt álmodjuk, hogy mindig leszünk,
és óvó szárnyai alá vesz
megtartó erejű, szép nemzetünk.
