Kasza Béla: Büszke alázattal
Kudarcok tengerén
hajózik életem,
gyengécske a hitem,
szívemben félelem.
Üres zsebbel állok,
arcom a szél fújja,
torkomon a bajok
szorongató ujja.
A jövő fenyeget,
vár még veszedelem,
vesztes ember vagyok,
mégis fejedelem.
Mert kedvese lettem
felhőnek, esőnek,
kenyeres pajtása
mezőnek, erdőnek,
lombsusogás, madárdal
nélkül napom nincsen,
magomat is elszórtam,
véreim a kincsem.
Így talál a halál,
ha holnap jön az ördög,
kegyelemért hozzá
sohasem könyörgök,
itt hagylak majd, világ,
büszke alázattal,
kondítsatok búcsút,
csöndes kis haranggal.
