Kasza Béla: Csillagok kedvese
Valóságnál jobb az álom,
ezt álmodtam most a nyáron.
Más a kotta, mint az ének,
erre is tanít az élet.
Vágytól ékes, nyughatatlan,
tüzes a szív, forró katlan.
Küzdés kísér, édes, kemény,
csókkal biztat részeg remény.
Azt károgják a bölcs varjak:
Célban vége lesz a dalnak,
amíg el nem szakad cérnád,
szebb az út az úti célnál.
Célba érve megtorpanok,
nem köszöntenek angyalok.
Elragadnak tágas terek,
csillagok kedvese leszek.
