Kasza Béla: Dal maradok benned
/in memoriam henyei bükk/
Ajánlom Varga Ivánnak
Halott vagyok, nem adok már árnyat,
de méltóságom megmaradt így is.
Ölelj meg, vándor, érzed a ritmust?
Kiégett törzsemben dobog a szív mégis.
Fa-lelkem isten, lombtalan az álmom,
tüzek és férgek öröme gagyog.
Ha ledönt a szél és elemészt idő,
koronám akkor is fölöttem ragyog.
Te, aki szeretsz, ne búcsúzz soha,
a pompám őrizd meg, ne a jelenem!
Hulljon sok könnyed, egyik sem ostoba!
Dal maradok benned, örök szerelem.

