Kasza Béla: Emlékezés helyett
Vizsgálom a múltat, azt a könnyűt, szépet,
ami nem volt egyéb, mint tiszta szerelem.
Körülvett a világ, értem volt az élet.
Egykori családom már nem lehet velem.
Muszáj a jelenben otthon lenni szintén,
magunkhoz ölelni minden egyes napot.
A mának öröme szerethető színtér,
tervezzük vágyunkhoz a derék holnapot!
Érdemes legyen hajnalonta kelni,
dalos lélekkel tavaszt énekelni,
hogy szívünk miattunk ne lehessen árva,
s ne fájjon a múltunk égető hiánya.
