Kasza Béla: Eső szülte álmok
Szél tépi ablakom,
cibálja a fákat,
lehűlt a levegő,
kellett ez a nyárnak.
Megjöttek a felhők,
micsoda friss öröm,
rohanok kifelé,
kezem-lábam töröm.
Zuhannak a fákra,
megmossák a zöldet,
fejemre, hátamra
hullanak a csöppek.
Odakint maradok,
nem bánom, ha növök,
új élet kezdődik,
álmokat is szövök.
Tavasz-kedvű leszek,
a telet nevetem,
aki hagyja magát,
örökké szeretem!
