Kasza Béla: Fecskefüves patakparton
Partoldalban sárga szirmok,
fecskefüves tavasz-indok.
A nadrágom virágporos,
nem vagyok én öreg, koros.
Fűzfavessző a kezemben,
rigó, harkály közelemben,
április van dúsgazdagon,
megemelem nincs-kalapom.
Patak látja szédült lelkem,
vödröm vízzel megmerítem,
csurdó-teli ócska edény,
sose hagyjon el a remény!
