Kasza Béla: Fogják a kezem
Zöld napsugár a fűszálon,
ébredezik kert és álom,
fényben fürdik csókos harmat.
Istenkézbe a hatalmat!
Csak úgy vagyok szívdobbanás,
szellõ, dallam, zápor, madár,
édes kenyér, bársony gyékény.
Mindent beborít a békém.
Kék mosoly az ég teteje,
szárnyam vígan suhint bele,
dalárdás az összes erdő.
Fogja kezem a Teremtő.
