Kasza Béla: Görcsoldó éjjel
Vér-fehér vágyak lepketánca
csöngető bánatot ébreszt,
csillagtalanul kóbor minden árva hiány.
Kibontom álmaim kéklő szorításából
hideg görcseimet, béna kezemet.
Az éj mozdulatlan, keblein ringatózik
eltévedt merengés és szelíd rettenet.
Miközben meztelen fények
reszketése álmosan leng,
tűzhajú lányok illatába
belecsókol a csend.
