Kasza Béla: Hajnalonként megmutatlak
Nem találok kompot, hidat,
hangulatomra ez kihat.
Hiány hozta sápadt-kékek,
sáros égen szürke fények,
megváltást már nem remélek.
De ha egyszer velem leszel,
kérges tenyeremből eszel.
Ünnep-asztal, kenyérmorzsa,
páros piros csók a norma,
belebújhatsz két karomba.
Elringatlak, dédelgetlek.
Hajnalonként pír-keletnek
megmutatlak dicsekedve,
s alkonyatkor színes vérünk
építi szép szenvedélyünk.
