Kasza Béla: Hegyek kebelén
Szép verseim könnyen jönnek,
de mint költőt, le se köpnek.
Fejem fába nem verem,
marad még száz szerelem.
Hisz hajnal és alkony enyém,
az életem gazdag regény,
csókom színez virágot,
minden szépet imádok.
Nekem fénylik szemek tükre,
hegyek vesznek kebelükre,
szabad szívem kitárom,
ölelem a világom.
