Kasza Béla: Ingem alatt borzongás
A hajnal csendes homályát
madárszó oszlatja szét,
kékül a csillagtalanodó ég.
A fák is lassacskán fénybe
öltöznek szép engedelemmel,
a füvön harmatcseppek ragyognak,
pipacsnyílásba fordul a reggel.
Szirombontó nap-mosoly pirosodik
a kertben, ingem alatt szív-édes
borzongás, a még-mindig-kegyelem,
szélesre tárom rongyos karjaim,
Istenem úgy ölelem!
