Kasza Béla: Kánikulai kedves gondolat
Hűsítő szélre,
enyhülésre vágyom,
magas az ég, tűz a nap,
szomj a számon.
Máskor csahos ebek
kábán hevernek,
forrósággal
a zegzugok megtelnek.
Tűz a szívembe
s a tiédbe kéne,
házunkra tető,
ropogós nádkéve.
Hűvös szobában
tiéd lenne álmom,
csókom örökké
táncolna szép szádon.
