Kasza Béla: Kilátás Zamárdiból
/ Bihari Puhl Levente azonos című festményéről /
Habcsók-felhők úsznak fent a könnyű égen,
légies mozgásuk, mint üde szemérem,
felemeli szívét annak, aki nézi.
Sokáig láthassa, bizony ezt reméli.
Szépséges a víz is, erotikus álom,
bizsereg mindenem, nem kell rút halálom,
merthogy ez a világ ennyire gyönyörű!
Kevés a mélabú, számosabb a derű.
Fúj az őszi rőt szél, mégsem kell kabátom,
addig biztosan nem, amíg szívem lángol
és a tónak, tájnak e tűzzel integet.
Azt hiszem, emiatt el sose kárhozom,
oka, hogy a gyönyör mosolyt nyit arcomon:
a tavon ott ringó Tihanyi-félsziget.

