Kasza Béla: Könnyű, piros ruhádban
Könnyű, piros ruhádban
jöjj hozzám, kedves,
bukjon ki belőle
hetyke, fehér kebled.
Libben majd a szoknya,
alábújik fejem,
s remegve habzsolom
mézvirágos öled.
Édesen földre hullsz,
vágyaid kitárod,
csókommal pengetem
tűzforró gitárod.
Megoldom nadrágom,
öklellek keményen,
így válik valóra
reményem s reményed.
