A versek  Kasza Béla bajai költő nevének feltüntetése mellett nonprofit céllal szabadon után-közölhetők!  A prózákból csak idézetek!
 

 


 
 

 

Kasza Béla: Köszönöm az istenarcú reggelt

 
Már nem tudtok gyönyörködni bennem,
kikeleti gyöngyök, csillagjai az égnek.
Elszállt az idő, észre kellett vennem,
nincsen jövője efféle szép reménynek.
Odamegyek hozzá, fogjatok le gyorsan!
csicsergi a csitri, fulladozva nevet.
Iróniát lenget káromra e zord dal,
szívembe mar vadul, fájón rádöbbenek.
A napon fekszem, szereti ezt ily állat,
mint vagyok én is, megvénült, nagy gyerek.
Napnak csókja és szélé érinti vállam,
a józan ész üzen: ne szerelmet keress!
Hiszen a friss a finom, vágyat az kelt s ébreszt,
a vidám, szabad lét, a gondtalan álom.
Nem hív keringőre sok cipelt kereszt
tavaszi tündért,  kisebzett, vérző vállon.
Ugyan az ezer gond nincs testemre írva,
lóg rajtam ruha, bőr, színtelen, szürke haj.
Szemeimen látszik, sárrá lettek sírva,
dalomból bánat szól, ajkamon nincs ihaj.
Most búcsúzom tetőled, mézédes vágy,
nem kellesz, legújabb "első szerelem"!
Száz év óta sehol sem vagy, hittem bár,
az illúzió talán mégis kegyelem.
 
Szomorú, rút köd az őszi est illata,
kárhozott a sóhajaim fakó szava.
De ha szívemben a természet örök öröm,
az istenarcú szelíd reggelt megköszönöm.
 

Kasza Béla: Köszönöm az istenarcú reggelt hozzászólásai

Szólj hozzá

0.014 mp