Kasza Béla: Láztemetés és merész lépések
Az arcomra ritkán hull rá a fény,
és amerre nézek, sehol sincs vér,
sápadtak a felhők, a földek, a vágyak.
Eltemetem én is a bennem lévő lázat.
Dimenziókon léptem át egészen merészen,
most ugyancsak átlépek ezen az egészen,
azon, amin kell, majd azon is, amin nem.
Sosem volt semmim, és ez maradt mindenem.
