A versek  Kasza Béla bajai költő nevének feltüntetése mellett nonprofit céllal szabadon után-közölhetők!  A prózákból csak idézetek!
 

 


 
 

 

Kasza Béla: Lyukas az eresz

 
Már nem lelkesedsz, nem hívsz fel,
nem írsz semmit... Nem beszélsz
szerelemről, vágyról, jövőről.
Mintha nem lennél az a levél, 
akit én szélként a magasba vittem,
pedig azt hittem, közös a szárny,
amivel szállunk. Most nem tudom,
hogyan is állunk. Holott én az vagyok, 
aki voltam és olyan is.
Ne szólj semmit, nem kell a szó, ha  hamis...
De mégis, mondj mégis valamit!
 
Állok a falnál, fejemre csurog az eső,
lyukas az eresz. Nem értem!
Szíved ajtajára  hogyan került retesz?
Azt kell hinnem, már nem is szeretsz...
 

Kasza Béla: Lyukas az eresz hozzászólásai

Szólj hozzá

0.007 mp