Kasza Béla: Madarak is siratják
Hűs árnyékot terített napfényben a földre,
szeretettel gondolok a jó öreg tölgyre.
Szerelmet is pártolt koronája alatt,
édes volt ott a csók, és a többi falat.
Padot tettünk alája, ücsörögtünk sokat,
figyeltük az ugráló, kicsi mókusokat.
Ünnepi ebédkor oda terítettünk,
asztalszedés után tövében hevertünk.
Az új gazda kivágta, luxusgarázst épít,
kacsalábon forog majd, szomszédot úgy szédít.
Mellet ver a kivagyi, a csoda már félkész,
öt pár madár siratja sárga pihés fészkét.
