Kasza Béla: Már megint gyönyörű
Már megint gyönyörű
kedvesem, a
hajnal.
Rózsás fénnyel ébred,
csókja bíbor
dallam.
Mert szál egyedül vagyok,
a magánytól kell
félnem,
de a napfelkelték
szépségéért,
érdemes még
élnem.
