Kasza Béla: Naplemente a fonyódi partról
/ Bihari Puhl Levente azonos című festményéről /
Kirándulás a múltba, ez jutott eszembe,
magot vetett a Teremtő a végtelenbe.
Gyönyörteljes átok: nézem, amit látok,
ahogy égnek vörösben a tanúhegyek ott szemben.
Vörös a Balaton, vörös fenn az ég is,
nem mást, mint szerelmet, azt remélek én is.
Ülök itt a parton, ölelek lágy fényeket,
s a felhőkbe vörös hajú lányokat képzelek.

