Kasza Béla: Naplemente az eleki határban
/ Bihari Puhl Levente azonos című festményéről /
Hiába a vastag felhők, égig ér
most tiszta érzés, látó szem meg szelíd lélek.
Naplemente festi tüzét,
csillag készül csöndes dalra, alig-ének.
Én hóvirágot kutatnék a kopár fák alatt,
és meg is teszem, ha egyszer idehoz a sorsom;
de nem beszélek róla,
mert ez itt alkony, nem hajnal,
és én a szívemet csak hajnalban bontom.

