Kasza Béla: Naponta vizet merítek
Naponta vizet merítek
vödörrel a patakból,
örömmel veszem egyszerű
életem hétköznapjait.
Az égnek ujja még rajtam,
de már megfogyott bizalmam
ha dédelgetem sok szép álmom,
kényelmetlen nagyon,
miközben fekszem az ágyon,
s napfürdőzni vágyom
nyugágyban heverve
május haját tincselő
tavaszi szélben.
