Kasza Béla: Nélküled
Uralkodik rajtam árnyék,
fény nélkül egyedül nyomasztó.
Rád, ha kell éjfélig várnék,
te nem jönnél, csak a kakasszó.
Nem hoznád reggel pirosát.
Fülembe, ha tévedne is szó,
keltene bennem viszolygást,
mint almaszeletekre szórt só.
Vágyaimban madárfészek
remeg tollam melegétől.
Árva madárként csak remélek,
így verdesek szárnyak nélkül.
1989.
