Kasza Béla: Óriás
Gyökeres a fáradtság, bal kezem jajgat,
az életlen fűrész földre hullva hallgat.
A fűrészbak konok, kölletlen ácsorog,
elered az eső, felülről rácsorog.
A szobába megyek, hagyom az egészet,
félkézzel keményen Beethovent vezénylek.
Zenei szép magány, ezer dallam ragyog.
Mindegyik rám figyel, óriás vagyok.
