Kasza Béla: Őszi szélben álmodom
Verset mondtam, vérzik a szám,
kenyérbéllel felitatom.
Van még bennem szép szó néhány,
vágyból pedig színes halom.
Nem megyek el, maradok még,
földre hozni le az eget.
Őszi szélben álmodom én,
aztán télbe hajtom fejem.
Mi lesz velem, ki tudja azt?
Nem leszek, tán nem is voltam…
Minden évben sír a tavasz,
míg a tél mosolyog holtan.
