Kasza Béla: Őszvég
Kunyhó csücskén árva madárdal,
homályos mélyén álom szárnyal.
Alszik a múlt nyár feledett kedve,
dörmögő mélyen, akár egy medve.
Rozsdás avaron lomhán ásít,
aludni tér az elmúlás is.
Hideg szelekkel közelít a tél,
fázni fog minden fán maradt levél.
