Kasza Béla: Pipacs-fény illatod bőrömön borzong
Pipacs-pazar pompa reggeli réten,
édes a vágyunk, nem holmi szemérem
lesz itt a győztes, hanem az ölelés.
Csókos remegés, méghozzá nem kevés.
Tálalva az öröm a kék ég alatt,
szívünk piros tűzben, dúl a szép tavasz,
étvágy és falat talál most egymásra.
Nem higgadunk le, csók kell egyre-másra.
Pipacsos mezőben kéj-összeomlás,
kócos dal a tested, és ha nem volnál,
bele is halnék ebbe a hiányba.
Pipacs-fény illatod bőrömön borzong,
selymed összes cseppjét összetoborzom,
belelehelem minden szál virágba.
