Kasza Béla: Piros pad a temetőben
A fű közt egy árva pipacs
arcvonást szelídítő pirossággal
táncol a szélben.
Szabadság ez és szerelem.
Árnyékba bújtam, onnan figyelem.
Szabadság ez és szerelem.
Árnyékba bújtam, onnan figyelem.
A fejem felett a fán ripacskodó varjú
pedig dalt kiabál rám -
repedt diadal a károgó létben.
Katonasírok között vagyok,
lent bakák hallgatnak s hadnagyok.
Kissé arrább, az egyik polgári sír mellett
karakán, lécekből készült rácsos pad áll,
ami pirosra lett festve.
ami pirosra lett festve.
Megbámulom s eltűnődöm:
Ha most megállna a szívem,
már halva találna az este...
