Kasza Béla: Randevú
Vérharapó nagyságok kedvéből
nyomort tengetnek áldott napjaim.
Lábfagyasztó téli sorsom batyuját
tavasz nézésű kertek feledtetik.
Fehér illatú akácosban randevúzom,
ahol zöngicsél a teremtés ősi,
szépséges szándéka,
és rám mosolyog csiklandozó tánca
karcsú fényű,
szerelmet kereső szélnek.
