Kasza Béla: Réti füzény
Az ártérről hoztam tavaly a gyökerét,
sárba ragadt akkor a biciklikerék.
Hallgatag volt, kedves, esetlenül görbe,
elültettem otthon egy árva gödörbe.
Aztán ősz majd tél jött, és én elfeledtem,
ordas vérű fagytól naponta remegtem.
Kizöldült a tavasz, kinőtt a virágom,
nincsen nála szebb mosoly ezen a nyáron.
