Kasza Béla: Ringassál, képzelet
Felidézem gömböly melled,
fényes, barna combodat,
fáj a magány, ég a kedvem,
felejtem más gondomat.
Azt álmodom, hozzám simulsz,
csókban koccan a fogad,
szíved, arcod rózsát pirul,
forró öled befogad.
Könny a csókod, tűz a véred,
ölelésünk végtelen.
Szerelemmel szebb az élet,
ringassál hát, képzelet!
