Kasza Béla: Rozsda és barbár valóság
A Sugovica illatú emlékek gyermekké tesznek
néha még ma is, bár az idő kíméletlenül
rohan álmaimat megalázva.
Erőmön, szépségemen már ránc, rozsda, reve.
Ó, Istenem, a jelen kor szelleme
halálom melegágya, didereg fáradt szívem
és ezer valós vágya.
Megöl a kapitalizmus barbár valósága.
