Kasza Béla: Semmiből sasmadár
Erdőnyi a csoda, számtalanul számos,
fatörzseken ölelés, zöld borostyános.
Harkályos kiáltás, vén fadoktor repül,
alkonyul, a színes szürkévé szenderül.
Enyém a sár-ösvény, átázott, rőt avar,
kőtörmelék gurul, megcsúszom, nem zavar.
Visz a lábom, lelkem, ezer élmény bennem.
Igen, érdemes volt a hegyre felmennem.
Odafenn a csúcson szabadságot láttam,
árnyéknyi semmiből sasmadárrá váltam.
A szívem énekel, Isten azt hallgatja.
Halálig maradok a legszebb táj rabja.
