A versek  Kasza Béla bajai költő nevének feltüntetése mellett nonprofit céllal szabadon után-közölhetők!  A prózákból csak idézetek!
 

 


 
 

 

Kasza Béla: Sirass el, legszebb táj

 
Nem véd már anyaméh,
isteni, szent burok,
szaggat a nagy idő,
a sok baj, pusztulok.
 
Örökké szeretek,
de karom nem ölel,
Istenhez fordulok,
de énrám nem figyel.
 
Bogáncsos gallérom
szorítja nyakamat,
mint fekete, pór tél
álmodom a havat.
 
Merthogy fehér vagyok,
akár hattyú tolla.
Hogy zakatol szívem,
dolgos, vad motolla!
 
Lég-könnyű, vér-komoly
minden tiszta álmom,
napsugár, fény-mosoly
megdermed az ágon;
 
halálba zuhannak
végtelen vágyaim,
gyász-röptű szalagok
madarak szárnyain.
 
Kiszárad a kenyér,
megfagy a kemence.
Sirass el, kedvesem,
Tapolcai-medence!
 

Kasza Béla: Sirass el, legszebb táj hozzászólásai

Szólj hozzá

0.003 mp