Kasza Béla: Stílusváltás és új mentalitás
Gumicsizmámban csak annyi patakvíz van,
amennyi odafér a lábom mellé.
Iszapos az enyhe sodrás, a szomszédon
kívül a feltámadó szél is meleg,
nekem viszont majd' leragad a szemem.
Kimegyek a partra, fejen állok,
a víz kicsurog a csizmámból,
a vér meg bele a fejembe.
Ez a vers az új évezred legjobb verse,
én sütöttem ki, kemence nélkül.
Nem volt könnyű. Rím és ritmus
adta magát, de sikerült elhajtanom.
Ma aluszom egy sort, holnap iszom egy sört,
holnapután óvatos-szerényen
Nobel-díjra jelölöm magam. Szép az élet,
nagy a művészetem, a külsőm is megjárja.
A dolgok nyitja meg van fejtve:
aki különb, le van ejtve!
