Kasza Béla: Szerelem a négyzeten
Vad vagyok és féktelen,
veled szép a végtelen.
Odaadó gyönyöröd
nap mint nap az örömöm.
Keskeny lóca, széles ágy,
mindig erős ez a vágy.
Harmat-füves réteken
szerelem a négyzeten.
Verset írni balgaság,
rabod lenni szabadság.
Rab vagyok, ez mámorít,
örök lázad beborít.
Érted élem álmodat,
legyél édes kárhozat,
forró öled csók-hazám,
nem árthat így zord halál!
