Kasza Béla: Szeretlek, Tapolcai-medence
Szerelemtől reszketnek
tűz-zsigereim,
szőlők, rétek, kápolnák,
szépség-hegyeim.
Patak, présház, ledér pipacs,
könnyű, bájos repce,
Tapolcáról elnevezett
párja-nincs medence.
Gyönyörűség ez a táj,
tünemény a földön,
a teremtés remeke,
s ha a halál eljön,
kiderül, hogy van Mennyország
és az éppen ilyen.
Tanúhegyek, bazaltsziklák,
tietek a szívem!

