Kasza Béla: Szerető kerestetik
Behordom a szénát, vasvilla a párom,
télen sosem teszem, csak ilyenkor, nyáron.
Szeretőt akarok, ragyogását, fényét,
nem kazlat és boglyát, kupacot meg kévét.
Legyen karcsú, kedves, piros a ruhája,
délelőtt, délután odaadó vágya.
Tűzből való csókja, selymes édessége,
szemében, szívében további szépsége.
Nem tudom, hogy hová rejtette az Isten,
hiába keresem, nem lelem e kincsem.
Bár a villa karcsú, széna-szoknya rajta,
hiába fogdosom, nem szeretőfajta.
